Gajeel
A lányt a karomba emeltem, miközben ügyeltem rá, hogy ne sérüljön meg még jobban. Sürgősen kezelni kellett, de a nővére nem volt olyan állapotban, hogy vissza vigye gyorsan a céhbe.
-Lily segíts Graynek! Fogjátok le mielőtt megöli Juviát!-kiáltottam, majd fel álltam.
A fiatal zsoldos feje hátra bicsaklott, vér folyt ki a száján, és nagyon szaggatottan vette a levegőt. Alig volt benne élet. Juvia most túlment minden határon. Hogy jutottunk el ide?
Levy(néhány órával korábban)
A haza út eseménytelenül telt el. Igaz furdalta az oldalam a kíváncsiság, hogy mikor Gray és Reila eltűnt egy órára mi történt velük. Láttam Nirán, hogy mikor vissza érnek egy pillanatra elveszíti az kontrollt, de csak egy egyszerű köszönöm-öt mondott végül.
Makarov várt minket a céh kapujában. Egy pillanatra meglepődött mikor meglátta, hogy Gajeel a kezem fogja, de nem mondott semmit. Jó volt végre a saját ágyamba feküdni. A lányok ugyan sokáig beszélgettek, de nem zavartak az alvásban. A bűbájom nélkül sokkal vékonyabbnak, de egészségesebbnek is tűntem.
-Szabad-mondtam mikor kopogott valaki.
-Szia Hercegnő. A Vaslovagod van itt. Beengedjem?-kérdezte Nira mosolyogva.
Nevettem, majd kimentem a szobából. Gajeel a konyhában ülve várt, és éppen Reilával beszélgetett. Egy pillanatra megtorpantam, majd mosolyogva bementem.
-Szóval segíteni fogok megkeresni azt a rohadékot-mondta éppen a fiú.
Fél karját felém nyújtotta, én meg boldogan simultam az ölelésébe.
-Szavadon foglak, hogy azt ígérted segítesz elkapni-mondta Reila, majd elköszönt.
-Mit ígértél neki?-kérdeztem halkan.
-Csak annyit, hogy segítek elkapni azt aki elvette az erejét. Hiányoztál-mondta Gajeel.
-Egész nap melletted voltam-kuncogtam, de azért átkaroltam a nyakát.
-Pont emiatt hiányoztál nagyon. Nem fogom kibírni az éjszakát, főleg úgy, hogy az elmúlt időben Minden este a karomban aludtál el.
-Oh te. És ha adok egy jó éjt csókot?-kérdeztem az arcom az övéhez simítva.
-Oké, de maradhatok még ugye?
Gajeel kicsivel éjfél előtt ment el. Addigra olyan nagyon szerettem volna már ágyba bújni, hogy öröm volt nézni.
Másnap jókedvűen mentem a céhbe. Nira és Reial végig ott voltak mögöttem. Gajeel a céh ajtajában várt. Alig engedett el, Nira már is lecsapott rá.
-Most megmutatod, hol a város legjobb kovács műhelye. Tudom, hogy tudod-mondta.
Gajell köpni nyelni nem tudott. Követte a lányt. Reila mellettem állt, és csak nézte ahogy a nővére és a szerelmem az exeedekkel elmennek.
-A fejébe vette, hogy csináltat nekem új fegyvert-mondta végül.
Rámosolyogtam, majd bementem a céhbe. Jó volt újra a régi ismerősöket nézni. Natsu és Lucy éppen veszekedtek valamin, de nem zavart. Amióta szakítottak midig ezt csinálták.
-Sziasztok-köszönt Gray mosolyogva.
Reila biccentett, én meg leültem a fiúval szembe.
-Mi nem tetszik most éppen Natsunak? Lucy-chan még mindig újra akarja éleszteni a kapcsolatukat?
-Nem egészen. Közölte Natsuval, hogy terhes, de nem tartja meg a babát... Elakarja vetetni-mondta Gray fásultan.
-Micsoda, de miért?
-Mert nem akarja, hogy Natsu nevelje fel a kicsit nélküle. Szerintem így akar bele rúgni a bolondba, pedig ő egyedül is felnevelné a picit.
-Ez nem is Lu-chan.
-Nem igazán...-Gray nagyot ásított.
-Mi van álmatlan éjszaka?-kérdezte Reila kicsit gúnyosan.
-Juvia egész este zaklatott a szerelmével. Minden módon beakarta bizonyítani, hogy szeret-válaszolta a fiú, majd a padra feküdt.
Szinte rögtön el is aludt. Előkerestem egy könyvet, majd elindultam a kedvenc helyemre olvasni. Reila árnyékként követett. A tisztás a városon kívül esett, de a céhre jól rá lehetett látni. A fűre telepedve elmerültem a könyv nyújtotta élményben. Észre se vettem, hogy társaságunk van, míg Reila fel nem emelte a fejét a kis bogarakról, amiket nézet.
-Juvia hát te?
-Juvia Reila-samával akar csak beszélni-mondta a lány.
-Velem?
-Igen. Juvia megakar kérni, hogy hagyd békén Gray-samát. Ő Juvia szerelme.
-Felőlem lehet a szerelmed, engem nem érdekel-mondta Reila, és vissza tért a bogarak tanulmányozásához.
-Juvia nem így látja. Juvia azt látja, hogy Gray-sama eltávolodik tőle amióta itt vagy. Juvia megkér, hogy ne beszélgess Gray-samával.
-Miért lenne tilos beszélnem vele. Ha nem tűnt volna fel ez egy szabad ország. Mindenki azzal beszél akivel akar. Nem én kértem, hogy álljon szóba velem. Én csak megadom neki az esélyt amit kért-mondta Reila.
-Mit kért?-kérdezte egyre növekvő idegességgel Juvia.
-Bízzak benne mint barátban-mondta nemes egyszerűséggel a lány.
-Miért kért ilyet tőled?
-Talán, mert tetszik neki Reila?-kérdeztem halkan.
Juvia szeme elárulta, hogy meghallotta.
-Gray-sama nem lehet másé, csak Juviáé!-kiáltotta.
Teste elhalványodott, majd újra emberi lett. Nagyon ideges lett pillanatokon belül. Reila fel állt, majd pár lépést eltávolodott tőlem.
-Egy én nem akarom magamnak, kettő jobb ha vissza veszel a féltékenykedésedből. Három jobb lenne ha nem csinálnál úgy mintha az a bolond csak a te tulajdonod lenne.
-Gray-sama Juvia szerelme! Nem hagyom, hogy egy kisgyerek mint te elvegye tőlem!-kiáltotta.
Reilának nem volt ideje félre ugrania. Juvia csapása pont telibe találta, majd néhány métert hátra dobta.
-Juvia mit csinálsz? Reila nem ártott neked!-kiáltottam.
-Éppen annyit ártott, hogy Gray-sama nem foglalkozik már velem miattam.
-Nem akarok bele szólni, de eddig sem érdekelted Grayt. A gondolatai és emlékei alapján éppen csak elviselte a kitöréseidet. Fogd már fel, hogy nem szerelmes beléd!-mondta Reila, miközben fel állt.
Kezeit védekezőn maga elé emelte. Juvia a különböző csapásokkal támadta, majd felvette víz alakját.
-Juvia ne! Neki nincs mágiája!-kiáltottam, mikor felismertem a Water Sierra formáját.
A lány minden erejét beleadta, hogy megverje Reilát, kinek az volt a bűne, hogy Gray bele szeretett, majd Juvia szemébe mondta a fájdalmas igazságot, hogy a fiú nem szereti őt.
Reial csontjai ropogtak, de tartotta magát. Egy nagy erejű víz hullám a tüdejébe csapódott, mire Fájdalmasan felkiáltott. A földre rogyott, és a tüdejéhez kapott. A ruhájából gőz szállt fel ebből tudtam, hogy a víz forró lehetett. Reila a bordáit szorongatta, de láttam rajta, hogy nagy a fájdalma. A mellkasa elég érdekes formában állt, innen tudhattam, hogy Juvia eltörte néhány bordáját.
-Elég Juvia hagyd békén!-ugrottam Reila elé.
A következő pillanatban a magasban találtam magam. Karjaim víz csápok fogták le. Csak a fejem látszott ki a vízből, de ott az tartott a magasba.
Reila felsikított mikor a lány újra elkezdte verni. Kétségbe esetten próbáltam szabadulni, de Juvia nem engedett el. Döbbenten néztem, hogy mit hozott ki a vízmáguslányból a féltékenység. Igaza volt Reilának. Gray nem az ő tulajdona, de ő ezt nem látta be. A féltékenysége odáig vezetett, hogy Reila össze esett. Szájából vér folyt, ki és még a magasból is láttam, hogy nehezen kap levegőt.
Gajeel
-Valami baj van-mondta rémülten Nira, mikor kifelé jöttünk a kovácstól.
-Miből gondolod?-kérdeztem.
-Megszakadt a kapcsolatom Reával-mondta, majd futásnak eredt.
Összenéztem Lilyvel, majd utána rohantam. A céhben senki nem tudta megmondani, hogy hova lett Levy és Reila.
-Azt tudom, hogy mikor elaludtam még az asztalomnál ültek-mondta Gray.
Nira ott körbeszaglászta az asztalt, majd elindult kifelé. Gray és én csak rohantunk utána.
-Te jó ég ez megörült-mondta Lily a magasból.
-Kicsoda?-kérdeztem.
-Juvia. Teljesen be van kattanva-mondta a macskám.
-Jaj ne-mondta Gray, mire Nirával megszaporázták a lépteiket.
Borzalmas látvány terült elénk rövidesen. Reila próbált felállni, de nem sikerült neki, mivel Juvia folyton vissza taszította a földre.
-Juvia! Mi a francot csinálsz?-üvöltötte Gray magából kikelve.
Megdöbbenve néztem a lányra. Tényleg azért csinálta, mert Féltékeny volt Reilára?
-Gray-sama. Juvia csak nem akarja, hogy közénk álljon bárki is.
-Közénk? Úgy mondod mintha együtt lennénk. Hagyd abba!-kiabálta Gray.
Juvia vissza vette normális alakját, majd elengedte Levyt. A lány rögtön oda rohant Reilához, és óvatosan a hátára fektette. Tudtam abban a pillanatban, ahogy Rea felnyögött, hogy Nirában elpattant az a húr ami csak addig feszes, míg a húga biztonságban van. Nira felmordult, majd előredőlt.
-Niranu ne! Abba hagyta ne!-kiáltottam és elkaptam a karját.-Gray segíts!-kiáltottam, mire a fiú lefogta a karjait.
-Megölöm-morogta a lány.
Megbizonyosodtam róla, hogy Gray megtudja tartani, majd Leviékhez rohantam.A lányt a karomba emeltem, miközben ügyeltem rá, hogy ne sérüljön meg még jobban. Sürgősen kezelni kellett, de a nővére nem volt olyan állapotban, hogy vissza vigye gyorsan a céhbe.
-Lily segíts Graynek! Fogjátok le mielőtt megöli Juviát!-kiáltottam, majd fel álltam.
A fiatal zsoldos feje hátra bicsaklott, vér folyt ki a száján, és nagyon szaggatottan vette a levegőt. Alig volt benne élet. Juvia most túlment minden határon. Hogy jutottunk el ide?
Amint Nira meglátta a félholt húgát morgása még vadabbá vált. Döbbenten néztem ahogy az orrán ráncba szalad a bőr, és felhúzza az ínyéről a fogát. Vicsorgása nem is lett volna ijesztő, de ahogy nézett Juviára. Arca bal felén eleinte apró, vékony vonalak futottak végig, amik megvastagodtak. Bal szeme fehérje és az írisze teljesen befeketedett. Pupillája vörös sínűre vált.
Levy ott rohant mellettem, közben láttam, hogy a könnyei folynak A céhben mindenki kérdezte, hogy mi történt Reilával, de én csak Wendyt kerestem. Leraktam a lányt az orvosi szoba egyik ágyára, majd Levy mellé álltam.
-Annyira tehetetlen voltam-zokogta a vállamba, miközben a kislány elkezdte a gyógyítást.
-Arról te nem tehetsz, hogy az a lány be kattant-mondta egy vékony hang az ablakból.
Mindhárman arra fordultunk. Egy nőstény exeed állt ott, karba font manccsal.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése