Idegesített, hogy a két lány mindig a sarkamban volt, de nem hibázhattam őket. Csak azt tették, amire felesküdtek. Az zavart igazából, hogy Gajeel végig a hátam mögött maradt, és csak, ha Nira elment kicsit távolabb, akkor merészkedett közelebb.
- Komolyan, Dragneel nem veszi észre, hogy a macskája a lánnyal akar beszélni? – Kérdezte Gajeel.
A céhben ültünk egymás mellett. Reila a másik oldalamon ült. Gajell a pad alatt a kezem szorongatta, és a combját az enyémhez nyomta. Nira felé néztem, aki a céhben rohangált. Karján Happy vidáman magyarázott, bár időnként hátra szólt Natsunak aki a lányt kergette. Már nem tudom mióta ment ez a huzavona, de nem is érdeket. Nira elindult felénk, és végre Natsu is úgy tűnt feladja a macskája visszaszerzéséért tett kísérleteit. Happy átnézett Nira válla felett, majd súgott neki valamit.
- Higgadj már le, te bolond sárkány! – kiáltotta a lány.
Hirtelen megfordult, majd egy apró kört tett a csuklójával. Natsu fölött hófelhő jelent meg, majd havazni kezdett a fiú felett. Nira kihúzta magát, majd faképnél hagyta a háborgó fiút.
- Ez kellet már. – Mondta Reila.
Nővére felült az asztalra, majd az öklüket finoman összekoccintották. Az ilyen apró mozdulatokból láttam, hogy igazán összetartozó testvérek. A két lány annyira különbözött, még is voltak apró pillanatok, mikor a látszat mögé láthatott bárki. Azt a rövid ismeretség alatt kiderítettem, hogy mindketten szeretnek olvasni (ritka pillanatok, mikor Nira is komoly), és az állatokért is ugyan úgy rajongtak. Most is mind ketten kényeztették a macskákat. Reila Lilyt simogatta, Nira meg Happyt.
- Dark Angels! Feladatotok van! – Kiáltotta a mester váratlanul. Az utóbbi időben nagyon rá kapott a csapatunk feladati listájára. Nira és Reila rögtön felpattant. Azért megvárták míg Gajeel és én is felállunk. Szinte rögtön közre fogtak, bár Nira kivételesen kicsit lejjebb maradt, így Gajeel kénytelen volt előrébb jönni. Nem bántam, mer így közelebb volt hozzám. A mester a kezembe nyomott egy papírt. A gyomrom görcsbe rándult, mikor megláttam, hogy hova kell mennünk.
- Ugye, csak vicc? – Kérdeztem kiszáradt torokkal.
- Sajnos nem. Nálad jobban csak a két lány ismerheti azt a területet. Fel kell szabadítanotok az ott élő gonosztól. Ha sikerrel jártok, mind S-osztályúak lesztek. Ha nem sikerül, akkor is gyertek vissza, csak akkor mást küldök oda.
- Mi ez a hely? – Kérdezte Gajeel.
- A szülőföldem. – Mondtam halkan. Nira és Reila kihúzta magát. Rögtön tudtam, hogy komolyabban figyelnek az elhangzottakra. Ami nekem csak a szülőföldet jelentette, nekik a kiképzésük, és az életük. Ha én elbuknék, nekik kéne meghalni. – Elvállaljuk. – Mondtam végül.
- Rendben... Jaj, majd elfelejtettem. Még két személyt mellétek rendeltem. Gray és Natsu.
Nira felnyögött, Reila meg, visszafojtott egy flegma mosolyt. Jól kezdődik a küldetésünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése